BloGoLod Főoldal ►► Munka ►► Nyugdíj melletti munkavégzés szabályai 2013 - a 2014-es év változást hoz?
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Nyugdíj melletti munkavégzés szabályai 2013 - a 2014-es év változást hoz?


A nyugdíj melletti munkavégzés szabályai 2013-ra nagyon megszigorodtak. A kormány célja a rendszer szigorításával a bevételeinek növelése,

illetve azzal párhuzamosan a kiadásai csökkentése.



Azért is szükség volt a nyugdíj melletti munkavégzés szabályainak átértékelésére, mert a gazdasági válság hatására bekövetkezett megélhetési nehézségek miatt egyre több ember kénytelen a nyugdíja mellett dolgozni. Természetesen felvetődött a kérdés, hogy kaphat-e valaki egy időben nyugdíjat, és fizetést? A válasz nem volt egyszerű, főként azért, mert sok embert érintett. Nézzük meg akkor, hogy a nyugdíj melletti munkavégzés szabályai 2013 -ban hogyan alakultak.

A törvény nem tiltja meg a nyugdíj mellett végzett munkát, de szigorúan szabályozza azt. Külön megítélés alá esik az, az állampolgár, aki már kora alapján is jogosult az öregségi nyugdíjra és külön azok, akik még nem töltötték be az öregségi nyugdíj korhatárt, és nyugdíjukat egyéb jogcímen kapják. Ilyen jogcím lehet a korengedményes nyugdíj, bányásznyugdíj, a nők esetében természetesen a 40 éves jogviszony megléte miatt kapott nyugdíj, az előre hozott nyugdíj, illetve a csökkentett előre hozott nyugdíj. Mindkét esetre igaz, hogy amennyiben a nyugdíjas munkatevékenységet végez, és a munkaviszonyból származó, naptári év szerinti jövedelme meghaladja a minimálbér tizennyolcszorosát, akkor a keretszám átlépése utáni hónap első napjától a nyugdíj folyósítása szüneteltetésre kerül.



A szüneteltetés minimum a naptári év december 31-éig történik, maximum az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig. A fenti keretszám a 2013-ra érvényes minimálbért figyelembe véve 1.764.000 Ft. Fontos, hogy ebbe a keretszámba csak azok a jövedelmek kerülnek beszámításra, amelyeknek járulékalap képző hatásuk van. Az öregségi nyugdíjkorhatárt elért, illetve azt meghaladott nyugdíjas, amennyiben kereső tevékenységet folytat a nyugdíja mellett, akkor a munkaviszonyból származó jövedelem mellett teljes egészében felveheti a nyugdíját is. Míg, aki nem úgy került nyugellátásra, hogy betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, ők a fentebb részletezett módon az említett éves keretösszeg eléréséig szintén felvehetik a nyugdíjukat, de annak átlépése után annak folyósítása leállításra kerül. Fontos még megemlítenünk, hogy a különbség a kétféle nyugdíj melletti munkaviszony végzése között nem csak fentiekben van, hanem az azokat érintő adó és járulékterhek mértékében is.

Azoknak
a munkaviszonyban álló nyugdíjasoknak, akik betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt a jövedelmük után a következők kerülnek levonásra. A 16 %-os személyi jövedelemadó, a 10 %-os nyugdíjjárulék, a 4 %-os természetbeni egészségbiztosítási járulék, illetve a munkáltató fizeti a 27 %-os szociális hozzájárulási adót, és az 1,5 %-os szakképzési hozzájárulást. Az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő nyugdíjasok munkabérét a 16 %-os személyi jövedelemadó, a 10 %-os nyugdíjjárulék, a 7 (3+4) %-os egészségbiztosítási járulék és az 1,5 %-os munkaerő-piaci járulék, illetve a munkáltató részéről a 27 %-os szociális hozzájárulási adó, és az 1,5 %-os szakképzési hozzájárulás terheli.

 

Oldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére.

*

***